Zeneelmélet

Skálák

A skála nem más, mint hangok sorozata. Skálákból építjük fel az akkordokat, hangközöket, dallamokat és improvizációkat. Nézzünk néhány példát skálákra.

A kromatikus skála

Az összes dal, összes akkord ugyanabból a 12 hangból, a kromatikus skála hangjaiból épül fel. C, Cisz (vagy Desz), D, Disz (vagy Esz), E, F, Fisz (= Gesz), G, Gisz (= Asz), A, Aisz (=B vagy Bb), H (vagy B).

A 12 hang, vagyis a kromatikus skála négyzetrácsos ábrán:

Ugyanez hagyományos kottaképpel:

Érdemes megjegyezni a H hanggal kapcsolatban, hogy nagyon sok helyen a H-t B-nek írják amit pedig mi B-nek mondunk, azt Bb-nek jelölik. Tehát ne lepődj meg, ha mondjuk angol nyelvű anyagban nem fogsz H-t látni, hanem csak B-t és Bb-t.

Félreértések elkerülése végett itt most a H-t H-nak fogom írni, amit pedig mi magyarok Bének hívunk, azt Bb-nek.

A kromatikus skála kizárólag félhang (kisszekund) lépésekből áll. Bármelyik hangról indítod, mindig ugyanazt fogod hallani.

Egészhangú skála

Az egészhangú skála egészhang lépésekből áll, ami egy különleges „lebegő” hangzást ad. Mindegy, hogy melyik hangról indítod, ugyanazt hallod. Összesen kettő darab egészhangú skála van, és ez a két skála tartalmazza mind a 12 hangot: C, D, E, Fisz, Gisz, Aisz és Cisz, Disz, F, G, A, H.

Fél-egész skála

A fél-egész skálában a fél és egész hang lépések váltakoznak. Például: C, Cisz, Disz, E, Fisz, G, A, Aisz.

Pentaton skála

A pentaton skála nevéből is kiderül hogy 5 hangból áll. A pentaton valamiért a legkellemesebb hangsor az emberi fülnek, már több ezer évvel ezelőttről is találtak feljegyzéseket róla. Rengeteg népzenében megtalálható, pl. a magyar, kínai és afroamerikai zenék alapja is. C hangról indítva a pentaton skála hangjai: C, D, E, G, A

Egy kis érdekesség: A zongorán lévő fekete billentyűk is egy pentaton skálát adnak ki.

Dúr skálák

A dúr skálákban félhang és egészhang (nagyszekund) lépések vannak megfelelő sorrendben.

A 12 hangból bármelyikről indítunk egy dúr skálát, mindig ezek a lépések: egészhang, egészhang, félhang, egészhang, egészhang, egészhang, félhang. Ha kromatikus skálán lépésekben nézzük ugyanezt, akkor: 2 lépés, 2 lépés, 1 lépés, 2 lépés, 2 lépés, 2 lépés, 1 lépés.

12 hangból adódóan összesen 12 dúr skála létezik. (Vannak egyéb „dúr jellegű” skálák is, erről később.) A skálákat tehát a skálahangok közötti lépések mértéke, vagyis a hangközök határozzák meg.

A dúr hangnem fokairól indított skálák

Egy hangnemen belül több skálát is kapunk attól függően, hogy melyik hangról indítjuk a skálát. Ezek a skálák az akkordok szempontjából lesznek érdekesek.

Dúr hangnem I. fokán van a dúr skála, amit már fentebb néztünk (vagy más néven ión): C-dúrban: C, D, E, F, G, A, H

A II. fokon egy moll jellegű, ún. dór skála van: D, E, F, G, A, H, C. (Azért moll jellegű, mert a harmadik hangja kisterc távolságra van az alaphangtól, a dúr jellegű skáláknak a harmadik hangja nagyterc.)

Tehát íme a dór, azaz a dúr hangnem második fokáról indított skála ábrázolva:

És így tovább, ahogy haladunk a dúr skála fokain, különböző skálákat kapunk:

III. fokon a fríg skála van: E, F, G, A, H, C, D
IV. fokon a líd: F, G, A, H, C, D, E
V. fokon a mixolíd: G, A, H, C, D, E, F
VI. fokon eol (természetes moll): A, H, C, D, E, F, G
VII. lokriszi: H, C, D, E, F, G, A

Mindegyik dúr hangnemnek van egy párhuzamos moll hangneme. A párhuzamos moll hangnemek egy kis terccel lentebb vannak a dúrhoz képest. Tehát például C-dúr párhuzamos mollja az A-moll.

Három fajta moll skála van. Az egyikről már volt szó a dúr hangnem hatodik fokán lévő eol, vagy más néven természetes moll skála.

A másik kettő az összhangzatos moll: A, H, C, D, E, F, Gisz és melodikus moll: A, H, C, D, E, Fisz, Gisz.

Blues skála

A blues skála az összes amerikai gyökerű zenében megjelenik: jazz, blues, funky, soul, swing, rock. Lényegében egy pentaton skála, amihez még egy hangot hozzáadtak:

C, Esz, F, Fisz, G, Bb

HANGNEMEK

A 12 hang miatt 12 dúr és 12 moll hangnemünk van. A hagyományos kottaírásban előjegyzéssel jelöljük a hangnemet. Ez a két jel a „bé” (b) és a „kereszt” (#). A bé leszállítja a hangot fél hanggal, a kereszt pedig felemeli fél hanggal. (Ezekkel a módosításokkal változtatjuk azt a szekvenciát ami ugye meghatározza a skálát.)

A hangnem azt jelenti, hogy van egy központunk, aminek van egy alaphangja. Az alaphang (amiről indítjuk a dúr skálát) nevezi meg, hogy milyen hangnemben vagyunk. Ha C az alaphang, akkor C-dúrban vagyunk. Moll skálánál pedig ha A az alaphang, akkor A-mollban vagyunk.

A kvint kör segítségével láthatjuk az összes hangnemben az előjegyzéseket, vagyis hogy melyik hangot kell módosítanunk a C-dúr hangjaihoz képest. Ha az óramutató járásával megegyező irányban lépegetünk, akkor kvint távolságokra vannak egymástól a hangnemek alaphangjai.

Az előjegyzéseket (kereszteket és béket) sorrendbe szoktuk tenni, és érdemes bemagolni mint a szorzótáblát, így tudni lehet, hogy melyik hangnemhez melyik hangokat kell módosítanunk.

A keresztes hangnemeknél az előjegyzések sorrendje: Fisz, Cisz, Gisz, Disz, Aisz, Eisz, Hisz. A bés hangnemekben pedig az előjegyzések sorrendje: Bb, Esz, Asz, Desz, Gesz, Cesz, Fesz.

Van egy trükk arra, hogy rögtön ránézésre meg tudd mondani az előjegyzésből hogy melyik hangnemben vagyunk. Keresztes hangnemeknél mindig az utolsó kereszt egy fél hanggal van lentebb, mint a hangnem alaphangja.

Például: A-dúrban három kereszt az előjegyzés: Fisz, Cisz, Gisz. (A Gisz fél hanggal van lentebb, mint az A.)

Bés hangnemeknél más a helyzet, de ehhez is van egy trükk. Bés hangnemeknél mindig az utolsó bé alatt kvárttal lentebb van a hangnem alaphangja. Például: Bb-dúrban az előjegyzés két bé: Bb és Esz. Esz alatt egy kvárttal Bb van.

HANGKÖZÖK

A hangköz két hang (hangmagasság) távolsága. A hangközök nem csak a skálákat építik fel, hanem az akkordokat és dallamokat is.

A hangközöket bármelyik hangról indítod, mindig ugyanazt a hangtávolságot kell, hogy adják.

Kisszekund: C – Cisz
Nagyszekund: C – D
Kisterc: C – Esz
Nagyterc: C – E
Kvárt: C – F
Bővített kvárt (vagy szűkített kvint, vagy tritónusz): C – Fisz
Tiszta kvint: C – G
Kisszekszt: C – Asz
Nagyszekszt: C – A
Kisszeptim: C – Bb
Nagyszeptim: C – H
Oktáv: C1 – C2

Hallásfejlesztés tipp

Hogyan tudod hallás után felismerni a hangközöket? Ezzel a módszerrel pofonegyszerű lesz, még akkor is, ha nulláról kezded a tanulást. Hallás után felismerni hangközöket vagy akkordokat pont ugyanolyan, mint bármi mást felismerni hallás után. Ha megszólal a kedvenc dalod, vagy bármilyen dallam (pl. reklám szignál) akkor egyből felismered. Pont ugyanígy történik a hangzatok felismerése is, csak meg kell tanítanod az agyad rá. Ezt pici lépésekkel tudod tökélyre fejleszteni.

Erre tökéletes eszköz az EarMaster nevű program. A programban állítsd be, hogy először KETTŐ lehetőséget dobjon ki a program. Random fog megszólaltatni kisszekundot vagy nagyszekundot, és neked rá kell bökni, hogy melyik az. A kettő között első hallásra nem sok különbség van, de napi 10 perc gyakorlással egy idő után a másodperc töredéke alatt fel fogod ismerni. Ha már nagyon megy, akkor tegyél be egy harmadik hangközt: kistercet. Lehet, hogy a kistercet önmagában nem ismernéd fel, de miután a másik két hangközt már kapásból vágod, ezért egyértelmű lesz, hogy a harmadik ami megszólal (és nem ismerős) az a kisterc. Ezzel a metódussal haladj tovább, ha már nagyon megy az a pár hangköz, akkor mindig tegyél bele egy újat. A végére a másodperc töredéke alatt fel fogod ismerni, hogy melyik hangköz szólal meg. Pont ugyanúgy, ahogy egy ismert dallamot felismersz.

HÁRMASHANGZATOK

A hármashangzat nevéből is adódik, hogy három hangból áll. Egy alaphang, egy terc és egy kvint.

Négyféle hármashangzatot különböztetünk meg: dúr, moll, szűkített és bővített. A hármashangzatot a terc és a kvint határozza meg.

Dúr hármashangzat: Alaphang, nagyterc, tiszta kvint. Például: C, E, G (előbbi ábra)

Moll hármashangzat: Alaphang, kisterc, tiszta kvint. Például C, Esz, G

Szűkített hármashangzat: Alaphang, kisterc, szűkített kvint. Például: H, D, F

Bővített hármashangzat: Alaphang, nagyterc, bővített kvint. Például: C, E, Gisz (erre nem mutatok példát, próbáld meg összerakni!)

A hármashangzatoknak három fordítása is lehet. Ez azt jelenti, hogy mondjuk az alaphangot egy oktávval fentebb tesszük, vagy a kvintet egy oktávval lentebb. Ugyanaz a hármashangzat marad, csak más felrakásban.

Az ábrán a példa a C-dúr hármashangzat három fordítását látod:

Hogyan jelöljük az akkordokat?

Könnyűzenei kottákban a leggyakoribb jelölési módok: Ha csak alaphangot adnak meg, az mindig dúr akkordot jelöl. Például C-dúr hármashangzat jelölése: C

Ha moll hármashangzatot jelölnek, akkor Cm (Nem keverendő össze a CM jelöléssel, ami egy négyeshangzatot jelent!)

Bővített vagy szűkített hármashangzatnál többféle jelölés is létezik. C bővített akkordnál jelölhetik úgy, hogy Caug vagy C+ vagy C#5. Szűkített akkordnál lehet Cdim vagy Cmb5.

NÉGYESHANGZATOK

A négyeshangzatok alaphangból, tercből, kvintből és szeptimből állnak. Például Cmaj7 = C, E, G, H

A négyeshangzatok (vagy más néven szeptimakkordok) funkció szempontjából a legmagasabb szintű akkordok. Ez a kijelentés furcsának tűnhet, de elmondom mire gondolok.

Igaz, hogy léteznek még ötöshangzatok (9-es akkord), hatoshangzatok (11-es akkord) és heteshangzatok (13-as akkord), de funkció szempontjából ezek csak „felturbózott” négyeshangzatok. Bármilyen hangzatról beszélünk (ami legalább négyeshangzat), mindegyik akkordot HÁROM hang határoz meg:

  • az alaphang
  • a terc
  • és a szeptim

Az összes többi hang csak színezet, tehát nem határozza meg az akkord funkcióját (meglepő módon még a kvint sem!). A jazz kottákban az akkordokat általában csak négyeshangzatként jelölik, és azon belül is az akkordjelölés csak az alaphangot, tercet és szeptimet határozza meg!

Például Cm7
alaphang = C
terc = “m”, tehát kisterc, azaz moll akkord
szeptim = 7-es azaz kisszeptim

Ettől függetlenül a zongorista vagy a gitáros a saját ízlése szerint pakolgat bele extra hangokat. Ha az alaphang, terc és szeptim ugyanaz, akkor az akkord funkcióját nem változtatják meg az extra díszítőhangok.

A tercet tudjuk hogy ha nincs jelölve akkor dúr, ha pedig kis „m” betű, akkor moll akkord. Szeptimnél 7-essel jelöljük a kisszeptimet, a nagyszeptim pedig lehet: maj7, M vagy háromszög (Δ).

Négyeshangzatok fajtái

Az alap (alteráció nélküli) négyeshangzatokból ötöt különböztetünk meg.

  1. Dúr major, ami dúr hármashangzat nagyszeptimmel, például Cmaj7 (C, E, G, H)
  2. Dúr szeptim, ami dúr hármashangzat kisszeptimmel, például C7 (C, E, G, Bb)
  3. Moll major, ami moll hármashangzat nagyszeptimmel, például AmMaj7 (A, C, E, Gisz)
  4. Moll szeptim, ami moll hármashangzat kisszeptimmel, például Dm7 (D, F, A, C)
  5. Félszűkített, ami szűkített hármashangzat kisszeptimmel, például Hm7b5 (H, D, F, A)
megj: véletlenül megszokásból a H-t B-nek jelöltem, ugyanis kottába nem szoktam H-t írni akkordjelzésnek

A szűkített négyeshangzat egy érdekes kivétel, mert szűkített hármashangzat szűkített szeptimmel. Összhangzatos mollban található szűkített négyeshangzat, például: H, D, F, Gisz.

Hogy bonyolítsuk a helyzetet, a négyeshangzatoknak is vannak fordításai, ugyanúgy, ahogy a hármashangzatoknak.

9-es, 11-es, 13-as akkordok

Ahogy korábban írtam, ezek mindegyikének alapja a négyeshangzatok, az összes többi hang csak plusz színezet, még ha elég erőteljes karaktert is adnak az akkordnak.

A 9-es, 11-es és 13-as akkordok jelölése. Ha az akkordjelzésben nincs megadva a terc és a szeptim, akkor az nagytercet és kisszeptimet jelent. Például C9-es akkord: C, E, G, Bb, D. Ha dúr (nagyterc) és major (nagyszeptim) akkordot akarunk jelölni, akkor Cmaj9-nek jelöljük.

A 13-as akkordokhoz eljutva érdemes megfigyelni egy fontos összefüggést. Mégpedig azt, hogy a skála és az akkord egy és ugyanaz. Mit jelent ez? Amikor egy skáláról beszélünk, akkor egy akkordról is beszélünk, és fordítva is így van. Ha egy 13-as akkord hangjait sorba tesszük, akkor megkapjuk a skála hangjait.

Ezért praktikus a skálahangokat az akkordhangokkal azonosítani:

1: alaphang (a)
2: 9-es
3: terc
4: 11-es
5: kvint
6: 13-as (vagy 6-os, ha pl. C6 akkord azaz C – E – G – A)
7: szeptim

Mindegyik négyeshangzathoz egy vagy több skálát tudunk párosítani. Például ha végigmegyünk a dúr skála fokain, ezeket kapjuk:

C-dúr skála: Cmaj7
D-dór skála: Dm7
E-fríg: Em7
F-líd: Fmaj7
G-mixolíd: G7
A-eol: Am7
H-lokriszi: Hm7b5 (Bm7b5)

6-os akkordok

Hármas és négyeshangzatoknál is használunk 6-os akkordokat. Egy dúr 6-os akkord nem számít négyeshangzatnak, attól függetlenül, hogy 4 hang van benne! Mivel a négyeshangzat mindig szeptim akkord! Ez annyit jelent, hogy plusz egy 6-os hangot beteszünk (alaphangtól számítva mindig nagyszekszt):

Példa C6 (C – E – G – A) és Cm6 (C – Esz – G – A) akkordokra:

Akkor mi a különbség a 13-as és a 6-os akkord között? Hiszen ugyanarról a hangról beszélünk. Akkor mondjuk hogy 13-as, ha 7, 9, és 11-es hang is van az akkordban. Ha ezek nincsenek, akkor nem 13-as akkordról van szó, hanem 6-osról.

Tehát lehet:
6-os akkord (pl. C-E-G-A) – ami egy hármashangzat!
7/6-os akkord (pl. C-E-G-A-Bb) – ami egy négyeshangzat, vagy más néven szeptimakkord!
9/6-os (C-E-G-A-Bb-D)
viszont 11/6-os nincs, mivel azt már 13-as akkordnak hívjuk.

Sőt, tovább cifrázom: lehet 6/9-es akkord (C – E – G – A – D) – AMI EGY… (Nem fogod elhinni) HÁRMASHANGZAT!

Szóval a 9/6-os akkordban van szeptim, tehát az egy négyeshangzat, de a 6/9-esben nincs, ezért az egy feldíszített hármashangzat.

SUS AKKORDOK

A sus akkordban egy plusz feszültséget kelt, hogy nincs terc, mert késleltetve van, helyette alaphangtól számított kvárt van. Például Csus7 = C F G Bb. Az F hang oldódhat utána tercre, de nem feltétlenül. A sus akkord nem összekeverendő a 11-es akkorddal. Bár ugyanaz a hang, de a 11-es akkordban mindig van terc, míg a sus akkordban nincs!! (És dúrban egyébként sem szól jól a sima 11-es, inkább a felemelve, tehát #11 szól jobban, például C – E – G – H – D – Fisz)

HOZZÁADOTT AKKORDHANGOK

Hármashangzatok esetében hozzá lehet adni egy 9-es vagy 11-es hangot, ilyenkor így jelölik az akkordot: Cadd9 (C, D, E, G). Nem szabad összekeverni a C9-es akkorddal, amiben szeptim is van, mert teljesen más az akkord (C, E, G, Bb, D)!

ALTERÁLT AKKORDOK

Ha különböző akkord hangokat alterálunk, további színezetet adhatunk az akkordoknak. Mivel az alaphang, a terc és a szeptim határozzák meg a hangzatokat, ezért csak a többi hangot tudjuk alterálni.

Alterálni annyit jelent, hogy felemeljük vagy leszállítjuk fél hanggal a hangot. Néhány gyakran használt alterált akkord:

C7(#5): C-E-Gisz-Bb
C(b9): C-E-G-Bb-Desz
Cmaj7(#11): C-E-G-H-D-Fisz

Lehetne szabályokat felállítani arra, hogy milyen akkordokban milyen alterációkat lehet használni (például a #11 inkább dúr akkordban szól jól), de én ezt az irányt soha nem tartottam jó ötletnek. Amikor bármit hozzáadsz egy akkordhoz, mindig a füledet kövesd, hogy jól szól-e, mert ez a lényeg, és nem az, hogy szabályok közé korlátozd magad.

HIÁNYOS AKKORDOK

Négyeshangzatok esetében beszélhetünk hiányos akkordokról. A hiányos akkordok lényege, hogy nem kell mindig minden akkordhangot bejátszani. Ez több esetben lehet praktikus, akár egy gitáros kísér, (és gitáron nem lehet olyan sok hangot egyszerre lefogni), akár zongorista, akár egy hangszerelést alkalmazunk (pl. fúvósok)

Az első hang amit elhagyhatunk, az az alaphang, hiszen általában az alaphangot bejátssza a basszus. A tiszta kvintet is elhagyhatjuk, hiszen az nem határozza meg az akkordot. Így marad a terc és szeptim, és az egyéb színezőhangok.

Ezt még bonyolítja, ha nem is alapfelrakásban írod az akkordot, hanem valamilyen fordításban!

Néhány példa hiányos akkordokra:

Azonosítsd ezeknél az akkordoknál, hogy melyik hang melyik (pl. terc, szeptim stb.).

Érdekel a dalszerzés is? Akkor folytasd itt a tanulást: